Minden, amit tudni akartál az eljegyzési gyűrűkről és a karikagyűrűkről
A gyűrű már ősidők óta tradicionális szimbóluma a férfi és nő közötti kapcsolat megpecsételésének, az elköteleződésnek. Nem csupán egy szép ékszer, hanem annál sokkal több, hiszen ez fejezi ki a külvilág számára, hogy tartozunk valakihez. Minden alkalommal amikor ránézünk az ujjunkon viselt ékszerre, szerelmünk juttatja eszünkbe, ezáltal különleges jelentőséggel bír.
De mi a különbség az eljegyzési gyűrű, a karikagyűrű és a kísérőgyűrű között? És melyik kezünkön kell őket hordani?
Az eljegyzési gyűrű
Az a bizonyos gyűrű, amely kíséretében a férfi felteszi a nagy kérdést, megkéri kedvese kezét. Lehet egy nőnek bármennyi ékszere, biztos, hogy a legnagyobb becsben az eljegyzési gyűrűjét fogja tartani, hiszen ez az az ékszer, melyre kislány kora óta vágyakozik.
Az eljegyzési gyűrű hagyományosan egy finoman kidolgozott, egy drágakővel díszített (szoliter) gyűrű, mely aranyból vagy fehéraranyból készül. Ez a klasszikus fazon, mely a legkedveltebb már hosszú évtizedek óta, hiszen egyrészt nagyon elegáns, másrészt első ránézésre bárki megállapíthatja róla, hogy egy eljegyzési gyűrűről van szó. Manapság elérhetőek viszont olyan gyűrűk is, ahol a középső nagyobb drágakövet kisebb kövek ölelik körbe. Ezt is előszeretettel választják azok a férfiak, akik egy kicsit különlegesebb darabot keresnek. A gyűrűben lévő drágakő hagyományosan gyémánt, de manapság már választhatunk színes drágakővel díszített gyűrűk közül is. Illetve választható cirkóniával díszített gyűrű is, mely egy sokkal költséghatékonyabb megoldás. A hagyományok tehát továbbra is élnek, de ma már szinte mindent szabad, ízlésfüggő, hogy ki mivel szeretné megpecsételni szerelmét.
Ha egy felelős forrásból származó, kiváló minőségű gyémánt eljegyzési gyűrűt választanál, nézz körül a Forevermark kínálatában.
A karikagyűrű
A karikagyűrű az a bizonyos jegygyűrű, melyből egy párat (2 darabot) veszünk. Egyforma, vagy nagyon hasonló megjelenésük fejezi ki a pár összetartozását. Ez is készülhet aranyból, fehéraranyból, vagy akár a kettő kombinációjából is. Érdemes a kiválasztásánál figyelembe venni azt is, hogy alapvetően milyen színű ékszereket hord a pár a mindennapokban és ahhoz igazítani a gyűrűk színét. Jó választás lehet a bicolor (fehérarany és sárga kombinációja), mely minden ékszerhez passzol majd. A hagyományok szerint a klasszikus karikagyűrű egységes felszínnel rendelkezik, domború vagy egyenes, de ma már előszeretettel díszítik ezt a gyűrűt is kövekkel. A babonásak viszont figyeljenek erre, hiszen úgy tartják, hogy egy kapcsolat annál rögösebb lesz, minél több kő van a karikagyűrűben! A köves díszítés mellett egyedivé tehetjük gyűrűinket egy személyes gravírozással is. Belevéshetjük például az esküvőnk dátumát, vagy kedvesünk nevét.
Ha a tökéletes gyűrűket keresitek, nézzetek be üzleteinbe, ahol számos darab közül választhattok készletről is, de ha valami különlegeset szeretnétek, akkor annak elkészítésében is szívesen segítünk! Itt találtok egy kis ízelítőt a kínálatunkból.
A kísérőgyűrű
Előfordul, hogy a lánykéréskor nem kap a mennyasszony eljegyzési gyűrűt, ebben az esetben az esküvő napján kapja meg hagyomány szerint a kísérő gyűrűt, mely kinézetében nagyon hasonló az eljegyzési gyűrűhöz. A kísérő gyűrű a karikagyűrű felé kerül és arra hivatott, hogy védelmezza a házasságot. De ha a lánykérés során egy drágakővel díszített gyűrű került a hölgy ujjára, akkor az esküvő napján az válik kísérőgyűrűvé.
Hol hordjuk?
A gyűrűk viselésésének hagyománya országonként eltérő. Egy azonban biztos, lánykéréskor az eljegyzési gyűrű mindenhol a lány bal kezének gyűrűsujjára kerül. Azt tartják ugyanis, hogy innen fut egy véna, egyenesen a szív felé, melyet a szerelem vénájának is neveznek. Egy hiedelem szerint pedig a gyűrű védelmet nyújt arra, hogy az érzelmek ne illanjanak el a szívből. Mindezek ellenére a magyar hagyományok szerint az esküvőn az eljegyzési gyűrű átkerül a jobb kéz gyűrűsujjára és ide kerül a karikagyűrű is. Érdekesség, hogy ez csak nálunk van így, a világ más országaiban a gyűrűket a bal kézen hordják.
