Drágakövek tulajdonságai

A rubin - a vörös, drágakő minőségű korund - a legalkalmasabb drágaköves ékszerek készítésére. A vörös szín árnyalatai a kő króm- és vastartalmától függnek. A rubin a gyémánt után a második legkeményebb ásvány. Kristályai hegyes vagy lapos végű, hatlapú prizmák. Összetétele: alumínium-oxid Mohs-skála szerinti keménysége: 9 Csiszolási formák: briliáns, lépcsős, kaboson, vegyes Előfordulása: leginkább vulkáni metamorf kőzetekben, a legszebb - galambvér vörös - kövek Burmából származnak

Minden olyan drágakő minőségű korundot, amely nem vörös, zafírnak nevezünk. Sokan a zafírt tartják a legszebb drágakőnek, de nem feltétlenül tartozik a legértékesebbek közé. Kék színét a vas- és titánszennyeződésnek köszönheti. Kristályszerkezete trigonális. A kasmíri zafírokat gyakran illetik az „álmos” jelzővel, mivel folyadékkal telített üregei tejszerű színezetet adnak a kőnek. Összetétele: alumínium-oxid Mohs-skála szerinti keménysége: 9 Csiszolási formák: briliáns, kaboson, kámea Előfordulása: a legjobb minőségű kövek Kasmírban találhatóak

A smaragd gyönyörű zöld színe a benne lévő brómtól és vanádiumtól származik. A legtöbb smaragd erősen zárványos. Ritkán repedésmentesek, ezért a köveket gyakran olajozzák, hogy eltüntessék ezeket, és szebb színűvé váljanak. Kristályszerkezete hexagonális. Összetétele: berillium-alumínium-szilikát Mohs-skála szerinti keménysége: 7,5 Csiszolási formák: csepp alak, lépcsős, kaboson Előfordulás: a legjobb minőségű smaragd Kolumbiából származik, és gránitban, pegmatitban, agyagpalában, valamint hordalékban található

Az akvamarin neve magáért beszél, legszebb példányai tengerkék színűek. A zöldes árnyalatú kövek ma már jóval kevésbé értékesek. Sajátos zárványa joggal kapta az eső elnevezést, mivel apró tűszerű zárványok, vagy üreges csatornák helyezkednek el benne. Kristályszerkezete hexagonális. Összetétele: berillium-aluminium- szilikát Mohs-skála szerinti keménysége: 7,5 Csiszolási formák: briliáns, lépcsős, kaboson Előfordulása: a drágakő minőségű akvamarinok java része Brazíliában található pegmatitokban és hordalékokban, amelyeket a helyiek cascalhónak neveznek

Igen különböző színekben fordul elő. A sötét aranysárga (néha sherry-topáznak is nevezik) és a rózsaszín a legértékesebb, de a kék és a zöld kövek is népszerűek. A természetes rózsaszínű ritka. Sok topázban csepp alakú gázbuborék vagy nem elegyedő folyadékok vannak. Más zárványok - erek, hasadási nyomvonalak - is előfordulhatnak. Tökéletes hasadása van. Kristályszerkezete rombos. Összetétele: alumínium-flour-hidroxiszilikát Mohs-skála szerinti keménysége: 8 Csiszolási formák: briliáns, párna alak, csepp alak, lépcsős és vegyes Előfordulása: a rózsaszín topáz Oroszországban található. Vulkáni kőzetekben fordul elő, pegmatitokban és átalakult gránitokban.

Sok helyen előforduló, változatos színű kő. Leggyakoribbak a zöld és a vörös változatai. A rózsaszín vagy vörös változat neve rubellit, a sötétkéké pedig indigolit. Legértékesebbek a rubinvörös kövek. A sárgászöld színű kő a leggyakoribb az összes színváltozat közül, de a smaragdzöld sokkal ritkább és értékesebb. Különleges változata a dinnyeturmalin, amelynek közepe rózsaszín, a széle pedig zöld, vagy fordítva. Kristályszerkezete trigonális. Összetétele: bonyolult összetételű bór-szilikát Mohs-skála szerinti keménysége: 7,5 Csiszolási formák: változatos csiszolási módozatokat használnak, jellemző a briliáns- és a lépcsőscsiszolás Előfordulása: Oroszország, USA és Brazília

A drágakő minőségű olivint a gemmológusok peridotnak nevezik. A peridot olív vagy palackzöld színű, zsírfényű. A jó minőségű kristályok nagyon ritkák. Kristályszerkezete rombos. Összetétele: magnézium-vas-szilikát Mohs-skála szerinti keménysége: 6,5 Csiszolási formák: csepp alak, lépcsős, kaboson Előfordulása: St. Johns Island (Egyiptom), Kína, Burma, Brazília, USA

Ábra 8. Gyöngy

Kagylókban, osztrigákban keletkezik természetes védekezésként a bekerült irritáló idegen anyagokkal szemben. Az idegen anyag körül gyöngyház választódik ki, és fokozatosan felépíti a gyöngyöt. A tenyésztett gyöngyöknél idegen anyagot helyeznek el a kagylóban a gyöngytermelés megindulása céljából. A gyöngyök színe a fehértől a barnáig vagy feketéig terjed. A gyöngyök érzékenyek a savakra, a kiszáradásra és a nedvességre. Kristályszerkezete rombos. Összetétele: kalcium-karbonát, conchiolin és víz Mohs-skála szerinti keménysége: 3 Előfordulása: Perzsa-öböl, Manaar-öböl, Vörös-tenger (igazgyöngyök), Polinézia, Ausztrália (sósvizi tenyésztett gyöngy), Japán, Kína (édesvízi és tengeri tenyésztett gyöngy), Skócia folyóiban, Írország folyóiban és a Mississippiben (édesvízi igazgyöngy)

Szilárd szilikagél, általában 5-10%-os víztartalommal. Nem kristályos, kiszáradhat és törékennyé válhat. Két változata van, a nemesopál és a közönséges opál. A nemesopál színjátékát a szerkezete okozza, a rendezetten elhelyezkedő kis gömbök szórják a fényt, és a fellépő interferencia eredményezi az irányfüggő színeket - ez a fényjelenség az opalizálás. Kristályszerkezete amorf. Összetétele: víztartalmú szilikagél Mohs-skála szerinti keménysége: 6 Csiszolási formák: lépcsős, kaboson, kámea Előfordulása: a 19. század óta Ausztrália a fő opáltermelő ország

A fák fosszilis gyantája. Nagyrészük aranysárga vagy narancsos, de találtak már zöld, vörös, ibolya és fekete színűt is. Általában kicsi, szabálytalan alakú, átlátszó vagy áttetsző rögök formájában fordul elő. Zárványként tartalmazhat rovarokat, mohát, zuzmót, fenyőtűket, amelyek évmilliókkal ezelőtt ragadtak bele, amikor a gyanta még ragadós volt. A levegőbuborékok a borostyánkőnek homályos megjelenést adnak, de olajban hevítve kitisztul. Kristályszerkezete amorf. Összetétele: szerves növényi gyantakeverék Mohs-skála szerinti keménysége: 2,5 Csiszolási formák: gyöngy, kaboson, kámea, fényezett Előfordulása: leghíresebb lelőhelye a Balti-tenger partvidékén, különösen Lengyelország és a volt Szovjetunió partjainál van